Nabazmeg ezt így elbaszni...

Szóval úgy volt, hogy tegnap Voktorral beindítottuk magunkban azt a fajta eufórikus tizenhathengerest amitől az ember embernek érzi magát. Ez nállunk azt jelenti, hogy beiszunk és elmegyünk fasza metálkoncertre és ott még iszunk és közben azt gondoljuk, hogy ez igen, ettől forog a föld bazmeg. Megy a léggitár meg a légdob meg a fejbiccentőizom mozgatás.
 

Szóval sikerült megoldani hogy eljussunk az a38 ra. Mint kisgyerek karácsonykor az örökzöld alatt az ajándékok közt úgy éreztem magam, csak a kisgyerekek nem isznak meg egy délután alatt annyi alkoholt amitől Ukrajana is jól érezné magát. Régi álmom volt ugyanis, hogy meghallgassam az Isten háta mögöttet, és ez volt tegnap, meg Turbó ami kurvajó volt, csak éppen nem metál, de bemelegítésnek elment. Aztán jött utánna Elvis néni pudingja ami egy szlovák picsatudjamilyen zenekar, ha nincs benne a dekoratív énekeshölgy akkor talán meg sem nézem... mindegy szerintem fos volt .Lehet hogy azért mert a szlovák nyeltudásom kimerül a pivo-ban meg a jednó-ban.

Na de aztán!
Már állni nem bírtam, úgyhogy mondtam Voktornak maradjon ott és nézze meg az Isten háta mögöttet helyetttem.

Felültem a Rihi kölcsöntraktorjára és megdöntöttem a szinusz 180 fokos hazateleportálási világrekordot rövidtávon. Réka szinte észre se vette, hogy mennyire halkan értem haza és milyen illatos vagyok :D

Nabazmeg ezt így elbaszni...